Ez nehéz kérdés, és nem is lehet egyértelműen megválaszolni, mert mindig az adott nyelvvizsgázótól függ. Hiszen a döntést, azaz a neked leginkább megfelelő nyelvvizsga típus kiválasztását befolyásolja, hogy milyen célból teszel nyelvvizsgát, milyen erős az előzetes nyelvtudásod (nyelvtani ismeretek, szókincs stb.), mely készségeid az erősebbek, melyeket kell jobban fejleszteni, milyen gyorsan tudsz fejlődni, sőt még az is, mennyi időt tudsz szánni a felkészülésre naponta.
A döntéshozatal előtt érdemes tisztázni, hogy mi a különbség az egynyelvű és a kétnyelvű nyelvvizsgák között.
De kezdjünk mindent az elején. Minden nyelvvizsgán nyelvi készségeket mérnek. Általában ugyanazokat a készségeket értékelik, ezért az ezeket mérő feladattípusok is nagyon hasonlóak. Ez azért van így, hogy a különféle nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezők esetében a megszerzett nyelvvizsga szintje alapján egyértelműen következtetni lehessen az illető személy nyelvtudásának szintjére. Hiszen minden szinthez hozzá van rendelve, hogy azon a nyelvi szinten milyen ismeretekkel kell rendelkeznie a vizsgázónak a nyelvtani ismereteket, a szókincset, valamint a szóbeli és az írásbeli kommunikációs készségeket illetően. A legtöbb nyelvvizsga az alábbi készségeket méri: olvasott szöveg értése, nyelvtani és lexikai ismeretek, fogalmazási készség, hallott szöveg értése és beszédkészség.
Az egynyelvű vizsgákon minden az adott idegen nyelven van írva: a vizsga feladatlapon minden németül van, egyetlen magyar szó sincs rajta, németül vannak a kérdések és a válaszokat is németül várják el tőled. Ezeken a nyelvvizsgákon nem mérik a közvetítési készséget, ezért az egynyelvű nyelvvizsgákon általában nem használható szótár. Tehát mindent szótár nélkül kell megértened. Ez alól kivétel a BME egynyelvű általános nyelvi vizsgája, az ECL nyelvvizsga és az EuroExam, amelyeken megengedett a nyomtatott szótár használata.
Jelentkezz online német órára!
A kétnyelvű vizsgákon azonban a közvetítési készséged szintjéről is számot kell adnod. A közvetítési készséget mérő feladatok képet adnak arról, hogy egy idegen nyelven írt szöveget meg tudsz-e érteni, és képes vagy-e azt az anyanyelveden rövidebben összefoglalni vagy az anyanyelvedre nyomtatott szótár segítségével lefordítani. A kétnyelvű vizsgák között vannak olyan vizsgák is (pl. az ORIGÓ), ahol a kérdések magyarul vannak, és magyar nyelven kell megválaszolni őket. A kétnyelvű vizsgákon általában használható nyomtatott szótár, de internet vagy a mobiltelefonodra letöltött alkalmazás nem.
Melyik nyelvvizsga mitől nehéz?
Mivel az egynyelvű vizsgák esetében minden kérdés németül van, és nem lehet szótárt használni, nagyobb aktív szókinccsel kell rendelkezni, hiszen semminek sem tudsz utánanézni, teljes mértékben a tudásodra vagy utalva, nem használhatsz semmilyen segédeszközt.
A kétnyelvű vizsgákon pedig vagy fordítási vagy tömörítési feladatot is meg kell oldani. Ehhez jó fordítási készségre van szükség, amihez el kell sajátítani a fordítási technikák alapjait és sokat kell gyakorolni. Igaz, hogy lehet szótárt használni a feladatlap megoldásához, de a fordítási feladatra alaposan fel kell készülni, mert a szótár nem jelent segítséget, ha nem tudod, mi fán terem a fordítás, azaz ha nem ismered a fordítási technikákat.
Betöltés ...Hogyan döntsem el, hogy melyik a nekem való vizsga?
1. Az első és legfontosabb, hogy mindenképpen mérlegelned kell, milyen céllal teszel nyelvvizsgát.
Ha diplomához, felsőoktatási felvételi jelentkezéshez vagy magyarországi munkavállaláshoz kell a nyelvvizsga bizonyítvány, akkor teljesen mindegy, milyen vizsgát teszel. Az a lényeg, hogy az adott nyelvvizsga szerepeljen a Nyelvvizsga Akkreditációs Központ honlapján az akkreditált vizsgák között, így bármelyikre esik is választásod, eléred a célt.
Ha németországi vagy svájci munkavállalás miatt van szükséged nyelvvizsgára, érdemes a TELC vagy a Goethe vizsgát választani, ha Ausztriában szeretnél elhelyezkedni, akkor az ÖSD-t vagy a TELC-et. A TELC nyelvvizsgát minden német ajkú államban elfogadják. Fontos, hogy tájékozódj, hogy a megpályázott pozícióhoz kér-e a leendő munkaadó szakmai nyelvvizsgát. Orvosoknak, ápolóknak, fogorvosoknak, dentálhigiénikusnak, közgazdászoknak és mérnököknek is érdemes szaknyelvi vizsgát tenni, hiszen sok cég elvárja, hogy a leendő munkatárs a német szakszókincset is tudja, hiszen a munkahelyi kommunikációhoz ez elengedhetetlen.
Ha ösztöndíjjal szeretnél külföldre menni tanulni valamelyik mobilitási program keretében, akkor mindig jó előre érdemes utánanézni, hogy az általad választott egyetem vagy főiskola milyen nyelvvizsga követelményeket ír elő. A legtöbb felsőoktatási intézmény a TestDaF nyelvvizsgát jelöli meg az ösztöndíjpályázat benyújtásának kötelező feltételeként, más típusút nem fogad el.
2. Megfelelő önismeret birtokában fel kell mérned, milyen készségeid erősek, és melyeket kell fejleszteni. A legerősebb készségeid alapján érdemes nyelvvizsga típust választanod. Ilyenkor érdemes több vizsgát kiválasztani, és letölteni az egyes nyelvvizsgaközpontok honlapjáról a minta feladatsorokat, és megoldani őket laboratóriumi körülmények között. Azaz ülj le otthon, és nyugodt körülmények között írd meg a teszteket, stopperral mérd az időt közben, és figyeld, hogyan érezted magad vizsga közben, mennyire találtad nehéznek a feladattípusokat. Ez alapján ráérzel, melyik a neked való vizsga.
3. Ha végképp tanácstalan vagy, akkor pedig kérj tanácsot a nyelvtanárodtól.
Kapcsolódó blogbejegyzések
Scheibl György – 444 német nyelvtani gyakorlat
Maklári Tamás – Csodálatos történetek németül
B. Györgyi Ildikó – Szókártyák német nyelvből C1 szinten – Felsőfokra készülőknek
Változás a német helyesírásban
Kulcsár Péter – Szókártyák német nyelvből – B1 szinten – Újrakezdőknek és középhaladóknak
Scheibl György – Német nyelvtan 222 pontban